Tehongdan (Taehongdan-gun)
megye Észak-Koreában Rjanggang tartományban.
a Pektu-hegy fennsíkjának északnyugati részén, a kínai–észak-koreai határnál helyezkedik el. Északról a Tumen folyó határolja, amely túlpartján már Kína található. Keletről Észak- tartomány (Muszan és Jonsza megyék), nyugatról Szamdzsijon, délről pedig Pegam megye határolja.
Legmagasabb pontja az méteres. A megye területének közel 91 százalékát erdők uralják. Elhelyezkedése miatt kontinentális éghajlattal rendelkezik, hideg telek jellemzik.
a Pektu-hegy fennsíkjának északnyugati részén, a kínai–észak-koreai határnál helyezkedik el. Északról a Tumen folyó határolja, amely túlpartján már Kína található. Keletről Észak- tartomány (Muszan és Jonsza megyék), nyugatról Szamdzsijon, délről pedig Pegam megye határolja.
Legmagasabb pontja az méteres. A megye területének közel 91 százalékát erdők uralják. Elhelyezkedése miatt kontinentális éghajlattal rendelkezik, hideg telek jellemzik.
Térkép - Tehongdan (Taehongdan-gun)
Térkép
Ország - Észak-Korea
 |
 |
| Észak-Korea zászlaja | |
Az országra gyakran hivatkoznak sztálinista berendezkedésű államként, azonban ez helytelen, Észak-Korea ugyanis a dzsucse-eszmét követi, amit az ország első vezetője, Kim Ir Szen örökös elnök dolgozott ki. Kim Ir Szen ötvözte a koreai és a neokonfucianista hagyományokat a marxizmussal, a marxizmus–leninizmussal, a sztálinizmussal és a nacionalizmussal, ám az alapok egyértelműen a történelmi időkbe nyúlnak vissza: nemcsak az ország neve utal Csoszonra, az utolsó virágzó pánkoreai államra, hanem a főhatalom dinasztikus, nem primogenitúra-alapú örökítése, a hatalmat gyakorló dinasztiát körüllengő miszticizmus is csoszoni örökség, de Észak-Korea elzárása a külföldtől sem volt újdonság, hiszen elődállama történelmét ez jellemzi egészen a 19. század végéig.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| KPW | Észak-koreai von (North Korean won) | â‚© | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| KO | Koreai nyelv (Korean language) |